Hétfőn kaptam a szomorú és lesújtó hírt, hogy hosszan tartó betegség után elhunyt városunk Pro Urbe díjas néptáncpedagógusa, egy nagyon kedves barátom, Antal László. Egy nagyszerű ember, egy kiváló mentor és szakember, egy remek barát hagyott itt minket. Körmenden mindenki ismerte, tisztelte és szerette, a legkisebbektől egészen a legidősebbekig. Bátran merem mondani, hogy városunkban kevesen tettek annyit a magyar kultúra ápolásáért, a magyar hagyományok életben tartásáért, mint Ő. Bár nem itt született, mégis ízig-vérig körmendi volt. Elhivatottsága, tánc iránti szenvedélye, a magyar kultúra iránti tisztelete mindannyiunk számára példaértékű. Kevesebb lesz nélküle ez a város, munkássága és életműve azonban mindörökre velünk marad. Tovább él azokban a táncosokban, akik napról-napra, hétről-hétre azért dolgoznak, hogy megőrizzék a magyar kultúra ezen csodálatos szeletét. Tovább él a Béri Balogh Ádám Táncegyüttesben, a Senior Néptáncegyüttesben és mindazon közösségekben, melyek osztoznak az Ő hitvallásában, és melyek talán ma nem is létezhetnének nélküle. Élete, elhivatottsága és embersége legyen mindannyiunk számára követendő példa!

Hiányozni fogsz drága barátom! Nem csak nekem, hanem az egész városnak! Körmend városa köszöni neked mindazt a munkát, amit értünk, körmendiekért, a közösségeinkért és az otthonunkért tettél! Köszönöm, hogy barátomnak tekinthettelek! Emléked örökre megőrizzük! Legyen Neked könnyű a föld! Isten veled Laci! (Fotó: vaskarika.hu)