Vegyes érzések kavarognak bennem a csütörtöki képviselő-testületi ülés után. Egyrészt azt látom, hogy szeretett városunkban jó irányba mennek a dolgok. Indul a 8-as főút tervezése, hamarosan befejeződik a kórház rekonstrukciója, folytatódik a Batthyány kastély megújítása, és a színházi funkció megvalósítására is sikerült forrást találnunk.

Ugyanakkor végtelenül elszomorít egy bizonyos képviselő egyre érthetetlenebb, kapkodóbb és kétségbeesettebb megnyilvánulása. Az ablakbetöréses eset óta a civil szervezet képviselője, mintha nem találná a helyét, ami érthető. Amit tett, meggondolatlanság volt. Ártott a városnak, az itt élő embereknek, saját szervezetének, és neki mégis kérdés, hogy miért kellene vállalnia az erkölcsi felelősséget.

A válasz viszont roppant egyszerű: azért, mert képviselőként szembe ment az esküjével, és besározta azt a várost, amelynek szolgálatára felesküdött. Naponta változtatta nyilatkozatait aszerint, hogy melyik alapján tudná jobban tisztázni magát, de csak egyre jobban belekeveredett.

Mégis mit kellene tennie annak a képviselőnek, aki a város szolgálata helyett, saját önző érdekeit előtérbe helyezve elárulta azt?

Igazi férfiként vállalnia kellene a felelősséget, beismerni, hogy hibázott, bocsánatot kérnie a körmendiektől és levonni a megfelelő következtetéseket. Hiú ábrándjaim azonban nincsenek.

Ugyanakkor, ha nem is ismeri be saját felelősségét és azt, hogy mekkorát hibázott, egy dolgot véssen az eszébe: A KÖRMENDIEK MAJD MEGÍTÉLIK A VÁROS ÉRDEKÉBEN (VAGY ÉPPEN A VÁROS ELLEN) VÉGZETT MUNKÁJÁT.