Az önkormányzat nem bírálhatta felül a kormány döntését

Az elmúlt hetekben alaposan felbolydult a Rába-parti város élete. Előzetesen regisztrált menekültek számára megnyitották a rendészeti szakközépiskola területén található sátortábort. Mindez heves vitákat, politikai jellegű megmozdulásokat váltott ki. Az említett időszak történéseiről, a várható kilátásokról adott interjút a Körmendi Híradónak Bebes István, Körmend város polgármestere.

– Április 28-án dr. Dukai Miklós, a Belügyminisztérium helyettes államtitkára sajtótájékoztató keretében jelentette be, hogy az országban található illegális bevándorlókat elszállásoló táborok telítettsége miatt szükségessé vált a körmendi ideiglenes befogadó állomás megnyitása. Május 2-án aztán megérkeztek az első migránsok is a táborba. Ezzel egyidejűleg néhányan azzal vádolták meg a város vezetését, hogy nem tettek meg mindent a tábor megnyitásának megakadályozásáért. Mi a véleménye ezekről a hangokról?

– Először is engedje meg, hogy röviden, néhány mondatban ismételten vázoljam azokat a történéseket, amik a jelenlegi helyzethez vezettek. Világosan látható, hogy a magyar kormány által tavaly meghozott jogszabályi, fizikális és élőerős intézkedések hatásosak voltak, hiszen jelentősen lecsökkent az ország területére illegálisan belépők száma. Így is van azonban nagyjából napi száz ember, aki valamilyen módon átjut a magyar határon, elsősorban Szerbia felől. Ezeknél az embereknél megkezdődik a menekültügyi eljárás és az ország több pontján létrehozott befogadó állomások egyikébe kerülnek. Márciusban ezek a táborok 220 százalékos telítettséggel működtek, így a Belügyminisztérium tartalék helyszínként ismételten felállította Körmenden a tavalyi év végén egyszer már elbontott sátortábort. Amint erről tudomást szereztem, azonnal felvettem a kapcsolatot a kormány illetékes tagjaival, akiknél tiltakoztam a tábor Körmendre telepítése ellen. Hangsúlyozom, hogy ekkor még csupán tartaléktáborról volt szó. A Belügyminisztérium azonban egyértelművé tette, hogy amennyiben a szükség úgy hozza, megnyitásra kerül a körmendi befogadó állomás is. Miután pedig a kormánynak ehhez megvan a jogszabályi lehetősége, illetve a tábor is belügyi területen lett létrehozva, ezért nekünk ezt – hiába nem tetszik – tudomásul kellett vennünk. Negyedik ciklusomat taposom, mint polgármester, mind a négyszer esküt tettem arra, hogy Magyarország törvényeit mindig, minden körülmények között megtartom. A törvény pedig egyértelmű, az önkormányzat nem bírálhatja felül a kormány döntését, nem bírálhatja felül a jogszabályokat. Mindent összevetve, elmentünk a falig. Akik most azt állítják rólam és a képviselőtársaimról, hogy nem tettünk meg mindent a jogszabályi keretek között mozogva a tábor megnyitása ellen, azok nem ismerik a valóságot.

– Habár megakadályozni nem tudták a tábor megnyitását, az önkormányzat több olyan intézkedést is megtett, amelyek a közbiztonság erősítését szolgálják. Melyek voltak ezek közül a legfontosabbak?

– Amint nyilvánvalóvá vált, hogy ismét megnyitásra kerülhet az ideiglenes befogadó állomás, elkezdtünk dolgozni azon, hogy minél jobban megerősítsük a közbiztonságot a városban. Határozottan kértem a kormánytól, hogy biztosítsák a fokozott rendőri jelenlétet a város területén. A rendőrségen keresztül kérvényeztem a Magyar Honvédség kontingensének Körmendre telepítését, illetve kezdeményeztem, hogy bővítsék ki és egységesítsék a város térfigyelő rendszerét. Ezen intézkedések mind-mind a közbiztonság szintjének erősítését és a város zavartalan működését hívatottak biztosítani. A kéréseink megértő fülekre találtak. Mindenki láthatja, hogy milyen jelentős erőkkel van jelen a rendőrség és a honvédség a településen. A térfigyelő rendszer kibővítéséhez pedig 24 millió forintot különített el a kormány. A munkálatok már megkezdődtek, így hamarosan olyan helyekre is felszerelésre kerülnek a kamerák, amik eddig kívül estek a lefedettségen. Megerősítettük továbbá a polgárőrséget, akik helyismeretükkel segítik a hivatalos szervek munkáját. A meghozott intézkedéseknek köszönhetően a város közbiztonsága nem romlott és mindent elkövetünk azért, hogy ez a jövőben is így maradjon.

– Mit lehet tudni az ide érkező migránsok nemzetiségi hátteréről? Hányan vannak jelenleg a táborban?

– Erről pontos információt a tábort működtető Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal tud adni. Jelenleg egyébként nagyjából 200 fő van a körmendi táborban, többségük afgán és szír nemzetiségű. Mindegyikük regisztrált menedékkérő, akiknél folyik a menekültügyi eljárás és átestek a különböző egészségügyi és orvosi vizsgálatokon.

– Meddig maradnak a körmendi táborban az ide szállított bevándorlók?

– Egyértelmű, hogy ezek az emberek nem Magyarországon és nem Körmenden akarnak letelepedni. Ők Nyugat-Európába, elsősorban Németországba, Franciaországba és Angliába kívánnak eljutni. Nyilván a menekültügyi eljárás eredményétől függően majd tovább indulnak valamerre. Valaki nyugat felé, valaki pedig vissza oda, ahonnan érkezett. Reméljük, hogy minél hamarabb rendeződik ez a globális probléma, hiszen ez mindannyiunk érdeke. A jelenlegi helyzet nem jó az országnak, nem jó a városnak és nem jó az ide érkező migránsoknak sem.

– Az első pár napban teljes nyugalom uralkodott a városban, aztán bombaként robbant a hír, hogy menekültek zaklatták a kézilabdaedzésen lévő lányokat, betörtek egy ablakot, a csarnokban lévőket pedig úgy kellett kimenekíteni. Gyakorlatilag országos botrány kerekedett a történetből. Azóta a megyei rendőrkapitány többször is cáfolta, hogy bármilyen erőszakos cselekmény történt volna, ami a táborlakókhoz köthető. Lehet-e már tudni, hogy mi is történt pontosan?

– Az ilyen jellegű esetek feltárása, kivizsgálása a rendőrség feladata. A hír kirobbanásának napján gyakorlatilag egymással ellentétes hírek keringtek a sajtóban, így a következő napra sajtótájékoztatót hívtam össze, ahol felszólítottam a rendőrséget, hogy vizsgálja meg, történt-e bűncselekmény vagy szabálysértés az ügyben, amennyiben pedig szükséges, vonja felelősségre a tettest vagy tetteseket. Mostanra azonban világosan kiderült, hogy az események jelentősen elferdítve, hazugságokkal fűszerezve jelentek meg több országos sajtótermékben. Ami biztos, az az, hogy egy ablak betörött, az, hogy ezt ki törte be és hogy volt-e benne szándékosság, az továbbra is rejtély. Ami viszont egyértelmű, hogy semmiféle pánik nem volt, senkit nem kellett kimenekíteni az edzésről és senkit nem molesztáltak a migránsok. Éppen ezért felszólítottam a rendőrséget, hogy vizsgálják meg azt is, hogy kiknek állhatott az érdekében, hogy az eseményeket jelentősen elferdítve és valótlanságokat állítva pánikhangulatot keltsenek a város lakóinak körében, besározva ezzel Körmend jó hírét. Budapesten egyébként feljelentést tettek rémhírterjesztés bűncselekményének megvalósítása miatt, így a hatóságok ki fogják vizsgálni, hogy kik állnak az álhírek terjesztése mögött. Reméljük, hogy kiderül az igazság!

– Mit szól ahhoz, hogy az egyik internetes hírportál szerint az egyik helyi civil szervezet önkormányzati képviselőjének köze lehet a téves és félrevezető információk elterjedéséhez?

– Ezt én nem kívánom kommentálni. A rendőrség majd megvizsgálja az esetet és feltárja az esetleges összefüggéseket. Az mindenesetre érdekes, hogy a nevezett képviselő már a sokadik verziót adja elő arra a kérdésre, hogy mit is keresett a tett helyszínén. 1990 óta egyébként ő az első és egyetlen olyan képviselő Körmenden, aki megengedte magának azt, hogy különböző hírműsorokon és internetes portálokon keresztül lejárassa és besározza azt a várost, amelyre képviselőként felesküdött. Ezzel pedig óriási károkat okozott nemcsak Körmendnek, de minden itt élőnek is. Ez elfogadhatatlan és méltatlan egy önkormányzati képviselőtől.

– Az ügy kirobbanásának másnapján az egyik párt tüntetést szervezett, ahol követelték a tábor bezárását. A megmozduláson nagyjából 300-an vettek részt, közülük nagyjából 50-en megpróbáltak bejutni a tábor területére, a rendőrök azonban megakadályozták őket ebben. Mi a véleménye az esetről?

– Egy demokráciában teljesen normális, hogy az emberek tiltakozásukkal fejezzék ki a nemtetszésüket bizonyos kérdésekben. Jelen helyzetben viszont csak olaj volt a tűzre a megmozdulás és az ott történtek. A helyszínen készített felvételek és beszámolók szerint egyébként legalább a résztvevők fele nem is körmendi volt. Többen érkeztek Sopronból, Zalaegerszegről, Szombathelyről és Szentgotthárdról. Sajnálatos, hogy egy párt helyi szervezete más városokból importálja ide a feszültséget és a hangulatkeltést. Ez nem segíti a körmendi lakosokat, ez nem segíti a város munkáját. Ez az esemény semmi másra nem volt jó, mint hogy pánikot és félelmet keltsen a város lakosságának körében. Amennyiben valóban tenni akarnának a város és a lakosok biztonságáért, akkor eljöttek volna az általunk meghirdetett megbeszélésre, ahol konstruktív vita keretében átbeszélhettük volna az önhibánkon kívül kialakult helyzetet. Ezt azonban nem tették meg, helyette a feszültség- és a gyűlöletkeltés politikáját választották.

– A táborhoz kapcsolódó feladatok mellett mennyi ideje marad a város egyéb ügyeinek intézésére?

– Nyilvánvalóan bizonyos mértékig át kellett strukturálnunk a napi munkavégzésünket, de azért igyekszünk minden fronton helytállni. A tábor napi működéséért a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal felel, a közbiztonság szintjét pedig a rendőrség és a honvédség garantálja. Folyamatosan egyeztetünk természetesen az illetékes szervekkel és hatóságokkal, így minden friss információt meg tudunk osztani a körmendi lakosokkal. Nem állt meg az élet nálunk, folyamatosan dolgozunk azon, hogy a várost továbbra is azon a fejlődési pályán tartsuk, mint ami korábban is jellemezte. Ennek egyik bizonyítéka, hogy újabb lépést tettünk a Batthyány kastélyegyüttes megújítása felé. A Várkertben található, rossz állapotban lévő Vadászlak külső és belső megújítására benyújtott pályázatunkat ugyanis támogatásra érdemesnek találta a Norvég Alap. Ennek értelmében 155 millió forintból újulhat meg az épület, amelyben többek között funkcionális és kiállítóterek kerülnek kialakításra. Folytatódhat továbbá a színház épületének megújítása, hiszen a kormány 500 millió forintot különített el a színházi funkció megvalósítására. Ebből az összegből modern színháztechnológiát építenek, valamint megújulnak az öltözők és a különböző kiszolgáló helyiségek is.