Az 1965-ös nagy árvíz ma is beszédtéma még. Egy nemrég nyílt, főtéri kiállítás különlegességet rejteget.

Vizi László hosszú évekig vezette a városi könyvtárat. Szívesen fotózott, s amikor eljött az 1965-ös nagy árvíz a Rábán, természetesen kéznél volt a masinája. Egyszerre kettő is. Maga sem gondolta volna, hogy egy olyan pillanatot is megörökít, amely ráirányítja majd az akkori párt-és állami vezetés figyelmét a nyugati régióra. Csakhogy ezt 1965-ben nem így mondták, mert határsáv volt a hivatalos elnevezés. A megye és benne Körmend gyakorlatilag megközelíthetetlen volt a nem itt élők számára, s ez komoly gondokat okozott eleinte a mentésnél. A vasfüggönyös, merev rendszer ugyanis arra gyanakodott, hogy a zűrzavart kihasználva disszidálni jönnek majd a térségbe. Vizi László Rába hidas fotója kellett ahhoz, hogy Kádérék ráébredjenek: rendkívül komoly árvíz sújtja a megyét és Körmend városát.

Az 1965-ös nagy árvíz ma is beszédtéma még. Egy nemrég nyílt, főtéri kiállítás különlegességet rejteget.

Vizi László hosszú évekig vezette a városi könyvtárat. Szívesen fotózott, s amikor eljött az 1965-ös nagy árvíz a Rábán, természetesen kéznél volt a masinája. Egyszerre kettő is. Maga sem gondolta volna, hogy egy olyan pillanatot is megörökít, amely ráirányítja majd az akkori párt-és állami vezetés figyelmét a nyugati régióra. Csakhogy ezt 1965-ben nem így mondták, mert határsáv volt a hivatalos elnevezés. A megye és benne Körmend gyakorlatilag megközelíthetetlen volt a nem itt élők számára, s ez komoly gondokat okozott eleinte a mentésnél. A vasfüggönyös, merev rendszer ugyanis arra gyanakodott, hogy a zűrzavart kihasználva disszidálni jönnek majd a térségbe. Vizi László Rába hidas fotója kellett ahhoz, hogy Kádérék ráébredjenek: rendkívül komoly árvíz sújtja a megyét és Körmend városát.

A híres Vizi-kép, amely 50 évvel ezelőtt bejárta az országot. Időnként már átcsapott az árhullám a körmendi Rába hídon (Fotó: Kozma Gábor)

A Szabadság téri kiállításon, amelyet Bebes István polgármester nyitott meg, látható a nevezetes fotó is. A Rába árhulláma át-átcsap a hídon, áztatja a rajta átvezető utat. Szóbeszéd szerint felmerült, hogy akár fel is robbanthatják a monstrumot, mert akadályozza az ár útját. Erre ugyan nincs bizonyíték, de arra igen, hogy a fotó elkerült a fővárosba, onnét a pártközpontba, majd a Néphadsereg vezérkarához. Az akkori hadügyminiszter, Czinege Lajos személyesen adott parancsot az emberek és értékek mentésére. Ezután szó szerint feldübörögtek a kétéltű harci járművek Körmend utcáin, jöttek a katonai teherautók, rohamcsónakok, majd homokzsákok ezreit szállították a városba.

Az 50 éve történtekről szóló kiállítás, amely egyébként május végéig nézhető meg a Szabadság téren, a Tourinform iroda szomszédágában, sokakat megérintett. Köszönet érte a Faludi Ferenc Könyvtár helytörténeti fotóarchívumának. Amint azt a polgármester kiemelte, a Csaba József Honismereti Egyesület képviseletében dr. Vörös Ottó kezdeményezte a kiállítást, míg a kivitelezést a könyvtár munkatársai végezték el. Vizi László fotóin elöntött kerteket, városrészeket, házakat látni. És harci járműveket is. Elhangzott: a fotók jól mutatják, hogy egy elszabadult természeti folyamat milyen károkat képes okozni. Tény, hogy akkor emberek ezrei voltak kénytelenek elhagyni házaikat, s az áradás halálos áldozatokat is követelt (számukat 6-12 közé teszik). Egy felborult csónakból több katona is oda veszett. Mentettek, amit lehetett: embert, állatot, kulturális értékeket, berendezéseket. Árhullámok ma is riogatják a helyieket, de erősek a gátak és jól szervezett a védekezés. Akkor fordulhat élesbe a helyzet, ha a vízállás Körmend térségében 300 centiméter fölé ugrik. Összehasonlítva: 50 éve április 16-án 510 (!!) centiméter volt a vízszint, ezt örökítette meg a könyvtárigazgató. Mint mondták, a múlt felidézése segíti a mai védekezést.