Az Önkormányzati törvényben foglalt kötelezettségének tett eleget a Képviselő-testület, amikor megtárgyalta és elfogadta Körmend város Önkormányzatának 2014-2019-es időszakra szóló társadalmi-gazdasági programját, melyet Bebes István polgármester terjesztett a képviselők elé.

A képviselők már másodjára tárgyalták meg a programban foglaltakat, hiszen április 23-án már csak ebben a tárgyban tartottak megbeszélést. A polgármester ismertette a program szerkezetét, melynek első szakaszában az előző program értékelése található, majd kitér a jövőbeli operatív programokra és a megyei fejlesztési tervekre is. Ezt követi az önkormányzati ciklus fejlesztési irányainak és az azokhoz tartozó intézkedéseknek részletezése, s végül a program készítésekor ismert konkrét pályázati lehetőségek tárával zárul.

Az elmúlt évek eredményei közül mindenképp meg kell említeni a Batthyány kastélyban és a Várkertben megvalósított felújításokat, valamint a Batthyány Örökségközpont programjának elindítását, a csatornahálózat jelentős mértékű fejlesztését, vagy a távhőrendszer korszerűsítését. Korszerűsödött a tömegközlekedés, mely a kiszolgáló műemléképület megújulásával is együtt járt, melynek során példaértékű együttműködés valósult meg a szolgáltatókkal. A város ivóvízbázisának védelme és a vízminőségének javítása is megtörtént, s nem mondott le az önkormányzat a városi utaknak a felújításáról sem, melyet saját erőből kellett megvalósítani. Az önkormányzat az oktatási intézmények működtetését is felvállalta, s az idősek ellátása terén is komoly előrelépést hozott az Unger László Idősek Otthonának létrehozása. Mindemellett a város kulturális programokkal és sokszínű rendezvényekkel is ellátta a város és a térség lakóit. Az értékelés kitér arra is, hogy milyen célokat nem sikerült megvalósítani, elsősorban azért, mert nem születtek olyan pályázati kiírások, amik a város lehetőségeihez és adottságaihoz illeszkednek. Ilyen terület volt a csapadékvíz-elvezetés városi szintű rendbetétele, jelentősebb mértékű foglalkoztatást lehetővé tevő vállalkozások letelepítése, a panelprogram folytatása, a szociális lakásállomány fejlesztése, közvilágítás korszerűsítése, kerékpárút építése, vagy épp a játszóterek felújítása. Ezek a célok napirenden maradnak, ám megfelelő pályázati kiírások híján fejlesztésüket csak hitelfelvételből (ami hosszú engedélyeztetési eljárást igényel, és csak korlátozottan lehet indokolt), vagy vagyonértékesítésből (ami csak a város jövőbeni érdekeinek szem előtt tartása mellett lehetséges, és szintén szűk keretet biztosít) lehetne finanszírozni. Épp ezért kiemelt jelentősége van továbbra is az önkormányzat számára a pályázati tevékenységnek, melyek segítségével a saját források felhasználása is a leghatékonyabb.

A 2014-2020 közötti európai uniós fejlesztési időszak forrásainak 60 százalékát a Kormány a gazdaságfejlesztésre fordítja, a legtöbb forrás a foglalkoztatás ösztönzésére fog jutni. Tíz operatív program keretében osztják szét a támogatásokat: közlekedésfejlesztés, emberi erőforrás fejlesztés, környezeti és energiahatékonyság, gazdaságfejlesztés és innováció, terület és településfejlesztés, versenyképesség, közigazgatás és közszolgáltatás fejlesztés, vidékfejlesztés, halászati ágazat fejlesztése, és a rászorulókat támogató program.

A megyei területfejlesztési program összhangban van az országos célokkal, ugyanakkor a megyei sajátosságokat figyelembe véve készült, melynek kidolgozásában a fontos szerepet játszottak a területi munkacsoportok. Körmend esetén a helyi gazdaság megerősítését, a közlekedésfejlesztést, és az abból eredő logisztikai lehetőségek kihasználását hangsúlyozza ki a dokumentum.

Az önkormányzat általános célkitűzései között szerepel a körmendi székhelyű kis és középvállalkozások támogatása, a helyi foglalkoztatás növelése, a Batthyány Örökségközpont komplex kialakítása, az infrastrukturális fejlesztések folytatása, a város térségi szerepének megőrzése, erősítése. Az energiatakarékos gazdaságra történő átállás, a környezeti szennyezés csökkentése, a városi közművagyon működtetése és fejlesztése, az életminőséget és lehetőségeket befolyásoló fejlesztések megvalósítása szintén kiemelt figyelmet kap. Az ifjússág bevonására, az időskorúak számára nyújtott szolgáltatások bővítésére, a helyi civil szerveződésekre, a sportéletre, a nemzetközi kapcsolatok fenntartására ugyancsak koncentrálni fog a város. Az általános célokhoz részletes intézkedéseket is rendel a program, sőt konkrét pályázati tervek is megfogalmazásra kerültek. Bebes István polgármester felhívta a figyelmet arra, hogy a program összhangban van az országos és megyei fejlesztési tervekkel, s a város készülőben levő Integrált Településfejlesztési Stratégiája is tartalmazni fogja az ismertetett célokat, intézkedéseket. Ugyanakkor azt is elmondta, hogy a pályázati tervek a kiírások folyamatos bővülésével kiegészítésre fognak kerülni. A Képviselő-testület valamennyi tagjának támogató szavazatával fogadták el a képviselők Körmend Társadalmi és Gazdasági programját.