Bebes István polgármester ismertette a szabályozás előzményeit, utalva rá, hogy az önkormányzat még 2006-ban alkotott rendeletet a helyi vállalkozások támogatásáról. Akkor ez még a nagyvállalkozások kezdeményezésére, a megyei szinten is jelentős beruházások ösztönzéseként, a nagyobb létszámot foglalkoztató cégek számára volt elérhető. Az önkormányzat számára akkor is a foglalkoztatás növelése volt a cél, mely most is a fő mozgatórugója az új rendeletnek. Az eltelt időszakban átrendeződött az ipar szerkezete, és a foglalkoztatás támogatásának rendszere is, sokkal hangsúlyosabbá vált a mikro-, kis- és középvállalkozások helyzetbe hozása.

Időközben az Európai Unió bizottsági rendelete − mely az önkormányzat számára lehetővé tette a helyi szabályozást − változott, ezért új rendelet megalkotása vált szükségessé. A támogatáshoz azonban több feltételnek is meg kell felelnie az igénylőnek. Természetesen Körmenden működő vagy újonnan székhelyet vagy telephelyet létesítő vállalkozások jöhetnek szóba, melyek megfelelnek az EU csekély összegű (de minimális) támogatásokra vonatkozó előírásoknak. A pozitív elbíráláshoz vállalni kell, hogy legalább 3 fő részére (teljes vagy részmunkaidős) létesítenek (új) munkahelyet, melyet legalább két évig fenn is tartanak. További feltételként szerepelt a tervezetben, hogy legalább 25 mFt értékű beruházás valósuljon meg, s a támogatási szerződés megkötésétől számított 3. évben érje el az iparűzési adóalapja a 30 mFt-ot. Működő vállalkozás esetén 30 mFt-os növekedésnek kell bekövetkeznie a 3. évben.

Az új szabályozás szerint a támogatható lesz a vállalkozások ingatlan megvásárlása, felújítása, a foglalkoztatott létszám növelése, ill. különböző beruházások. Segítséget nyújthat a cégalapítás, pályázat elkészítése, képzés esetén, helyi építési szabályzat módosításának szükségessége során tervezési és eljárási költségekhez, de más, a munkahelyek bővítését, védelmét szolgáló esetekben is.

A kedvező döntéshez szükséges, hogy a vállalkozás (beleértve jogelődjét is) székhelyét, vagy telephelyét 10 éven belül nem szüntette meg Körmenden, vidéki telephely esetén pedig nem csökkentette a foglalkoztatást Körmenden úgy, hogy egyidejűleg a vidéki telephelyen növelte azt. Átlátható szervezetnek kell lennie (nemzeti vagyonról szóló törvényben megfogalmazott kritériumok szerint), nem állhat csőd- vagy felszámolási eljárás, vagy végelszámolás alatt sem. Kizáró ok az önkormányzattal, és annak költségvetési szerveivel, önkormányzati tulajdonú gazdasági társasággal szembeni lejárt határidejű tartozás, helyi adótartozás. Valótlan adatközlés, az önkormányzattal kötött szerződésben foglalt kötelezettség teljesítésének elmulasztása vagy hibás teljesítése szintén ugyancsak lehetetlenné teszi a támogatás igénybevételét.

A rendelet a szükséges biztosítékok és feltételek mellett széles körű lehetőséget biztosít a foglalkoztatás bővítésében lépni szándékozó vállalkozások számára, helyzetbe kívánja hozni ezzel az önkormányzat nemcsak az újonnan letelepülő, hanem a már a városban működő mikro-, kis- és középvállalkozásokat. Megmarad ugyanakkor a rendeleten kívüli egyedi támogatási lehetőség, hiszen rendelettel nem lehet mindent leszabályozni. Ez esetben viszont az illetékes miniszter egyedi jóváhagyása szükséges, ami a rendelet alapján történő támogatáshoz nem kell.

A rendelet tárgyalása során a képviselők Ferencz Gyula képviselő módosító javaslatokat terjesztett be, mely szerint a támogatás ne csak az ipari tevékenységet folytató mikro-, kis- és középvállalkozásokra terjedjen ki, hanem a szolgáltató tevékenységre is. A képviselő azt is felvetette, hogy a tervezet szerinti 3 fő helyett már két fő esetén igényelhető legyen a támogatás. Az iparűzési adóalap 30 mFt-os növekedését túlzottnak tartotta a mikrovállalkozások esetén, így annak csökkentését tartotta indokoltnak. A polgármester hozzászólásában az iparűzési adóalap csökkentését támogathatónak tartotta, s 20 mFt összegre történő mérséklést javasolt. A támogatás szolgáltató szektorra történő kiterjesztésének veszélyeire is felhívta a figyelmet, hisz új vállalkozások csökkenthetik a már helyben működő cégek lehetőségeit. A létszámbővítés esetén javasolta a 3 főben történő meghatározást, mert ez a részmunkaidős foglalkoztatást is tartalmazza, ami növeli azoknak az esélyeit, akik 8 órában nem tudnak munkát vállalni. A módosítók közül az iparűzési adóalap növekedés mértékének csökkentését, és a rendelet szolgáltató szektorra történő kiterjesztését támogatták a képviselők, míg a 3 fős munkahelyteremtés (bővítés) 2 főre történő csökkentését elvetették. A kiegészítésekkel egységes szerkezetben történő rendeletet valamennyi képviselő támogatta. Az új szabályozás életbe lépése előtt ismét meg kell küldeni a Nemzetgazdasági Minisztériumnak a rendeletet, mert az előzetesen jóváhagyott tervezethez képest módosításokat épített be a Képviselő-testület. Amennyiben a szakminisztérium zöld utat ad, a rendelet közzétételét követően lesz elérhető a támogatás.