Kitörési pont a turizmus – Újabb munkahelyeket teremtenek

Komoly veszteségeket okozott a város gazdaságának, így a körmendi családoknak az évekig tartó válság. Mára a város ezt legyűrte, növekedési pályára állt. Erről kérdeztük Bebes István polgármestert.

– Körmend foglalkoztatási szerkezete már jóval a gazdasági válság kezdete előtt, a rendszerváltozást követően jelentősen megváltozott. A hagyományos könnyűipari ágazatok mint a ruhagyártás, vagy a cipőgyártás megszűnt, vagy jelentősen csökkent a szerepe a foglalkoztatásban – fogalmazott a polgármester, aki nem titkolja: nehéz éveket tudhat maga mögött a város. – Bezárt a cipőgyár, a Styl üzeme, megszűnt több vállalat, közte a nagy helyi hagyományokkal bíró ládagyár. Százak váltak munkanélkülivé, kritikus helyzet alakult ki. Tudatos várospolitikával, a tartalékok mozgósításával, a gazdaság szerkezetének átrendezésével azonban lassan úrrá lettünk a helyzeten.

Kitörési pont a turizmus – Újabb munkahelyeket teremtenek

Komoly veszteségeket okozott a város gazdaságának, így a körmendi családoknak az évekig tartó válság. Mára a város ezt legyűrte, növekedési pályára állt. Erről kérdeztük Bebes István polgármestert.

– Körmend foglalkoztatási szerkezete már jóval a gazdasági válság kezdete előtt, a rendszerváltozást követően jelentősen megváltozott. A hagyományos könnyűipari ágazatok mint a ruhagyártás, vagy a cipőgyártás megszűnt, vagy jelentősen csökkent a szerepe a foglalkoztatásban – fogalmazott a polgármester, aki nem titkolja: nehéz éveket tudhat maga mögött a város. – Bezárt a cipőgyár, a Styl üzeme, megszűnt több vállalat, közte a nagy helyi hagyományokkal bíró ládagyár. Százak váltak munkanélkülivé, kritikus helyzet alakult ki. Tudatos várospolitikával, a tartalékok mozgósításával, a gazdaság szerkezetének átrendezésével azonban lassan úrrá lettünk a helyzeten.

Czivinger István munkavezetővel beszélget Bebes István polgármester a több száz milliós beruházás révén teljesen megújuló körmendi sportcsarnokban. Fotó: Kozma Gábor

A válság legsúlyosabb következményét az elmaradt fejlesztések, és az új beruházók terveiktől való visszalépései jelentették. Az önkormányzat folyamatos egyeztetéseket folytatott a cégekkel, elsősorban a munkahelyek megőrzésére kellett koncentrálni. Szerencsére a városban működő vállalkozások jelentős része is pozitívan állt a feladathoz.

– Milyen programok segítették a válságba jutott gazdaság szerkezetének átalakítását?

– A települések eszközei korlátozottak a gazdasági folyamatok befolyásolásában. Véleményem szerint a legfontosabb, hogy vonzó környezetet, korrekt együttműködést tudjon a város kínálni a gazdasági élet szereplői számára. Ezalatt értem, hogy rendelkezésre álljanak azok az infrastrukturális feltételek, amelyek egy cég letelepedéséhez elengedhetetlenek, így közművek, közlekedési feltételek, iparterület. Fontos, hogy megfelelő legyen a szabályozási környezet is. Folyamatosan dolgoztunk és dolgozunk, kézzel fogható eredmények születtek, s ezzel hozzájárultunk a munkahelyek megtartásához. Jelentős lépés volt a kormány részéről a közmunkaprogram bevezetése, a mi felelősségünk ebben az, hogy éljünk vele. Egyre több területen nyújt ez segítséget, valamint törvényes megélhetési forrást rövidebb-hosszabb ideig a munkaerőpiacon nehezebben elhelyezkedők és családjaik számára.

– A munkahelyteremtésben az új ipari park, vagy a kis és mikrovállalkozások hozhatnak áttörést?

– Nincs kizárólagos megoldás. A gazdaság növekedésével meggyőződésem, hogy az ipari park is egyre jobb helyzetbe kerül, ezzel közép és hosszú távon bővülhet az ott működő vállalkozások száma. A kis- és mikrovállalkozások pedig egyre fontosabb szerepet töltenek be, ami különösen fontos a Körmend léptékű városok esetében. Ennek megfelelően kiterjesztjük rájuk is azt a városi rendeletet, amely a vállalkozások foglalkoztatásának növelése érdekében hoztunk még a válság idején. A munkanélküliség számottevően csökkent az elmúlt időszakban. Míg négy éve 9,2 százalék volt, addig ma 5,7 százalék, s ezzel jócskán az országos átlag alatt vagyunk. Elsősorban a megfelelően képzett munkaerő hiánya okoz most gondokat, főleg a termelő cégek letelepítésénél. Ezért is próbáljuk a kis- és mikrovállalkozások lehetőségeit bővíteni.

– Mi a stratégiai irány, az elérendő cél közép távon, miként tartható a beindult növekedés?

– Azt gondolom mind a kormányzat, mind pedig a város jó irányba tart. A gazdaság teljesítőképessége növekszik, a kormány felelősen viszonyul a munkahelyteremtéshez, a foglalkoztatáshoz. A város önkormányzata pedig egyrészt megfelelően él azokkal a lehetőségekkel, amelyeket a kormány felkínál, másrészt a már említettek szerint a saját felelősségi területén teszi a dolgát. Új irányokat is meghatároztunk: ilyen a turizmusban rejlő lehetőségek kihasználása, ez számos új munkahelyet hozhat. Alapozunk a már meglevő értékeinkre, ennek jegyében indult el a Batthyány Örökségközpont kialakítása. Egyeztetéseket kezdtünk a fürdő átalakításáról és arra törekedünk, hogy növekedjen a város szálláskapacitása. Úgy vélem, termőre fordult az a rengeteg munka, amelyet az elmúlt és nem könnyű években elvégeztünk. Reményeink szerint Körmend egyre inkább élhető város lesz, biztos megélhetést és kiszámítható jövőt nyújtva a családoknak.

(VN)