Körmend város Önkormányzatának Képviselő-testülete 2001-2003 közötti időszakban a vonatkozó jogszabályok alapján meghatározta a város legfontosabb település-rendezési eszközeit, így településszerkezeti tervét és helyi építési szabályzatát is.
Utoljára a jogszabály 2013. februárjában módosult az 1/2013.(II.1.) önkormányzati rendelet megállapításával. Jelenleg a Rába-parti építési tilalom feloldása érdekében kerül sor újabb rendezési terv módosításra.
Körmend város 2003-ban elfogadott szabályozási terve későbbre halasztotta a Rába-part szabályozását. A tiszai árvizek miatt 2006-ban bekövetkezett jogszabályi szigorítások építési tilalmat idéztek elő a területen. Azóta, az ágazati jogszabály változása miatt ismét lehetőség nyílt differenciáltabb elbírálásra, melyhez azonban a helyi építési szabályzat és a szabályozási terv módosítása szükséges. Az érintett terület sajátosságaira tekintettel a jogszabályban előírt kötelező szakági munkarészeken túl hidrológiai tanulmány készítése is szükségessé vált.
A módosítás elvégzését az alábbi hangsúlyok figyelembevételével rendelte meg az Önkormányzat:
– üdülőterületek beépíthetőségének vizsgálata, feltételeinek szabályozása;
– a Kauz-réten tervezett tartalék lakóterületek felülvizsgálata;
– a Zöldség piactól délre, spontán kialakuló telekosztások és lakóterületek szabályozása;
– a IV Béla kir. útja nyomvonalának és az annak folytatásában tervezett új Rába-híd hídfőállásának pozícionálása, a már kialakított csónakkikötő és más kialakult körülmények alapján;
– a Káposztáskertek jövőképének kialakítása, különös tekintettel a sajátos telekszerkezetre, egykori Rába-ágakra;
– a Várkert és a Rőzsegát közötti Rába-szakasz zöldfelületi rendszerének egységesítése, rendeltetésének meghatározása és várossal való élő kapcsolat kialakítása a településrendezési eszközök szintjén. A Várkert gravitációs víz-utánpótlásához szükséges távlati nyomvonal biztosítása.
A tervezett módosítások mértéke nem igényli a Településfejlesztési koncepció, illetve az integrált városfejlesztési stratégia módosítását.
A szabályozási terv módosításának várható hatásai:
A beépítésre szánt területek nagysága a településen nem növekszik. A tervezett fejlesztési területek nagyságrendje csökken a reális, a jelenlegi gazdasági társadalmi folyamatokat figyelembe vevő városfejlesztési elképzeléseknek megfelelően.
Ugyanakkor a jelenleg építési jogosultsággal nem rendelkező hullámtéri üdülőterület a legfrissebb hatályos vonatkozó jogszabály (83/2014. (III. 14.) Korm. rendelet) előírásainak figyelembe vételével, megfelelő feltételekkel beépítésre nem szánt területként korlátozott építési lehetőséget kap. Ezzel megindulhat a terület revitalizációja, visszatérése a város ingatlanforgalmába és gazdasági-rekreációs életébe, ezáltal a leromlott építészeti környezet is fokozatosan fejlődésnek indulhat.
A IV. Béla király út szerepének módosulásával és az országos hálózatból való kikerülésével a terület közvetlen forgalmi terhelése a távlati elképzelések szerint sem nő jelentősen, az Óváros és a tervezett rekreációs területek között egy sokkal inkább összekötő, mint elválasztó jellegű, csendesebb forgalmi tengely alakul ki.
A képviselő-testület 11 igen és 1 tartózkodó szavazattal elfogadta a rendeletmódosítást.